XVI.sz.lakhelyei
és szülöttei:
Sztranyay Mátyás (1608),
akiről csak egy
pecsét alapján van tudomásunk. Sajnos
kiegészítő adatok hiányában még lakhelyét sem tudjuk meghatározni. Királyi
jegyző volt.
XVII.sz.lakhelyei
és szülöttei:
(anyakönyvi adatok
alapján)
Balthasar Stranouius
(1655) és Andreas Stranouius (1661) noviciusok voltak a trencséni
jezsuitáknál. Az egy-két ismert adatuk nem elég ahhoz, hogy a
családfánkhoz kössük őket.
Sztranyay
György, (kb.1640-1696)
a megnemesített családtag, akinek a
családfáját, igaz csak női
ágakon napjainkig le tudjuk vezeti. 6 gyermeke is
a század szülötte. Apjáról
anyjáról csak közvetett adat ill. anyakönyvi bejegyzés áll
rendelkezésre.
Sztranyay György (kb.1655-1713) pap,
életéről
az egyházi
nyilvántartásokból
elég sok adat ismert, de származása nem. Znióvárallyán kívül
TúróczSzentgyörgyön
és TúróczSzentmárián is szolgált.
|
|
|
|
TóróczSzentgyörgyi templom a Mala Fatra lábánál.
|
|
|
|
TóróczSzentgyörgyi templom közelebbröl.
|
|
|
|
A templomkert kapuja.
|
|
|
|
A torony közelről.
|
|
|
|
A templomkert kapuja a másik oldalról
|
|
|
A század végén született
TúróczSzentmárián a katolikus
Stranyaj György
(sz.1694), Márton
apától. Több nyom nincs róluk
Az egyes személyekre
vonatkozó részletes adatok a
0.sz.ősfán
ill. a
Családfa töredékek
összeállításban
találhatók, melyen betűrendes mutató segíti a keresett
név és hely megtalálását.
A nevek, az
anyakönyvi formában szerepelnek.
XVIII.sz.lakhelyei
és szülöttei:
A
I.sz családfa
első ismert tagja, Sztranyay Gáspár (kb.1741-1797 után)
posztókészítő mester, a század elején jelent meg gyermekeivel együtt
Rajecen
ismeretlen helyről. Gyermekei már itt házasodtak és a
leszármazottak egy része
még ott él napjainkig.
A család sok esetben szerepelt
Matejka
ragadványnévvel az anyakönyvekben.
A II.sz családfa
első ismert tagja, Sztranyay János
(kb.1740-1794 előtt),
aki
szintén Rajecon jelenet meg először, ahol két gyereke is született, de
házasságuk idején már Tarnón éltek. Negyedtelkes gazdaként a
közbirtokossághoz
tartozott fiával együtt. Esetenként csak a
ragadványnevükön, Maejka-ként
szerepeltek az anyakönyvekben több mint fél évszázadig. A
leszármazottak a
mai napig levezethetők.
Mindnyájan evangélikusok voltak.
A családban feltűnően kicsi és feltűnően magas emberek is vannak.
Bizonyos, hogy valamelyik ős miatt használták ragadványnévként a Maejkát,
amely magyarul Mátét jelent. Tanúként találkoztunk is 1789-ben Sztranay
Mátéval a sulyói anyakönyvben, Susanna Sztranay házassági bejegyzésénél. Ennél
többet azonban nem sikerült róla megtudnunk.
Az egyes személyekre vonatkozó részletes adatok a
I-II.sz.ősfán
találhatók,
melyben betűrendes mutató segíti a név és hely megtalálását. A nevek mindig az
anyakönyvi formában szerepelnek. A
aláhúzott szövegre kattintva érhető
el az adatbázis..
Mivel a családtagok a Felvidéken élő szlovákok, ezért az életrajzuk
szlovákul is
szerepel.
A további helyszíneken, csak
Családfa töredékeket
találtunk. Annak reményében
mutatjuk be, hogy egyszer ezek is egész fává
terebélyesednek ill. összekapcsolhatók.
A század fordulóról
ill. elejéről Privigyén megismert családtagok: Sztrányay
István,
Mihály és András
(sz. 1719) (nagyapa, apa és
fia). Több adat nem ismert
róluk. Katolikus vallásúak voltak.
Ismert még egy 20 tagú családi ág, amely Kiskeresnyén és Oszlányban élt. Első tagja
Sztranyay
János
(kk.1669-1709)
volt. Bár az oszlányban élt Sztranyay Józsefnek
(kk.1739-1792
után) a
század végén 7 élő
gyermeke volt, 1792 után
nincs nyomuk a két községben. Katolikus
vallásúak voltak.
A század végén egy
Sztranyay György feltűnik Zsolnán, Bittcsicán,
majd Baczuchban.
Mindkettő felesége Susanna volt, de az azonosságot csak
feltételeztük. Ők viszont
áttérő evangélikusok voltak. Öt gyermekük és egy pap unokájuk ismert.
Az egyes személyekre
vonatkozó részletes adataik a
Sztranyay családfa töredékek
táblán
találhatók, melyben betűrendes mutató segíti a név és hely megtalálását.
A nevek mindig az anyakönyvi formában szerepelnek. Ajánlatos a lakhelyük szerint keresni őket.
A
aláhúzott szövegre kattintva érhető
el az adatbázis.
A III.sz családfa első tagja a Magyarországon feltűnt evangélikus
Sztrányay
Miklósnak
(kk.1790-1830)
a század végén kellett
születnie eddig számunkra
ismeretlen helyen.
A gyerekei már Felsődobszán
születtek és terjedtek el országszerte napjainkig.
A család vallása, a
különböző vallású feleségek révén, igen változatos volt.
Részletes adatok a
III.sz.ősfán találhatók, melyben betűrendes mutató segíti a
név és hely megtalálását. A nevek mindig az anyakönyvi formában szerepelnek. A
aláhúzott szövegre kattintva érhető
el az adatbázis.
