SZTRÁNYAY NÉV EREDETE
 

                      Nomen  est omen     (Nevében a jele)

 

 

 

 

 

 

 

 

 










Sztranya/
    Sztrána







Szlovák,
magyar
névváltozat









Első
előfordulás














Írásmódok
           

.






 
Megszólítások





              Előnevek




    Mai névhasználat


 

 ..

"a pajzs kék udvarában  zöld halomon,  aranykoronán   könyöklő vörös ruhás kar,arany markolatú kivont kardot tartva....."
(Adami Scuta Gentil Tomo XII.)

A szlávok lakta hegyvidéken szinte mindenütt van sztranya, amelynek a különbözőszláv nyelveken oldal, lejtő, rész, ország stb. a  jelentése. A legnevezetesebb ezek közül a prágai vár kis oldala, a Szent György és a  Szent  Miklós székesegyházak  közötti  városrész, a  Malá Strana.
 

Prága -Malá Strana

Sztranya nevű település Zemplén várának közelében is van, Nagymihály, Füzesér, Sztára térségében, melyekről egymásnak rokon családok írták (irataikban, leveleikben nevezték) magukat. A legtöbb ilyen, vagy hasonló település Trencsén megyében található  A Vág völgyében van Pucho-tól délre a  Sztrány-bérc, s alatta  a  falu  Magyarsztranya, tőle északra,  Zsolna  mellett  ugyancsak  található  egy  Sztrana, melyet Sztranye-nek, Sztranyavá-nak, Stranavy-nak hívnak . A Rajec melletti Sztranszke-nak is korábban Sztranya volt a neve.

A  XV.-XVII. században  Sztranyáról,  vagy  ahogy  akkor  hívták Sztranyaváról, többen  is írták magukat, de az is lehet, hogy egy család latinos, szlovákos, magyaros változatban, egyszer így,  egyszer  úgy használta a nevét, ami akkoriban általános volt.
Például a
nagymihályi Sztárayak volt, hogy Nagymihályinak írták magukat és egyik águk meg is maradt ennél.
(Az 1663-ban élt) Sztranyavszky Miklós Sztránszkynak is írta magát az 1636-os nemességszerzést követően. Az egy generációval később élt Sztrányay Györggyel való rokonsága, a névrokonságon túlmenően nem bizonyítható. Említésre méltó viszont, hogy a hasonló gyökű, hangzású családnevű famíliák közül egyedül a mi águnkon ismétlődnek páratlan következetességgel az említett György és Miklós utónevek 350 éven keresztül.

Családunk nevét - eddigi ismereteink szerint - első ízben előnév formában Sztranyei  
Labuth János használta
. A Labuth név a nyugati szláv nyelveken hattyút jelent. (Sztranyei)
Labuth János
(1477)
a környék egyik legtekintélyesebb bírája volt. 1477-ben részt vett a Zsolna és Sztrecsen, valamint  a Podmaniczky testvérek perében. A Pongrácz és Esterházy levéltár is említést tesz róla. Több esetben volt békebíró és tanú. A Sztranyei nevet valószínűleg nemcsak lakhely vagy birtok megjelölésül, hanem előnévként is használta. 
 
Az azonban tény, hogy a Labuth családnévvel Magyarország családjai között az 1500-as évektől már nem találkozhatunk, a Sztrányay, Sztrnyavszky, Sztranyovszky
nevek pedig az 1600-as években születtek.

 A család neve a latin nyelvű okiratokban Sztranyay formában szerepel. A rendelkezésünkre álló sajátkezű levelekben, iratokban és anyakönyvekben igen változatos formákkal találkozhatunk,  pl.:  Sztraniaij, Sztranýaÿ, Sztranyay, Sztraniai, Stranai, Stranay,  Sztranyai,
Sztrania
i,
Sztraniaÿ, Stranaj. 

Sztániaj Giörgj 1672

Sztrániai Ferencz 1704.

Franciscus Sztranyay 1706

Sztranyay György 1704.

Az 1665-ben keltezett adománymegerősítő okiratban  a nemességet elnyert vagy megerősített Georgius Sztranyayegregius”-ként, magyarul „vitézlő”-ként szerepel. 

Leánya, Magdaléna a klarissza apácákhoz való belépésekor
, 1696-ban, ugyanőt már Tekintetes Nemzetes és Vitézlő-ként tisztelik.
A varini anyakönyvben keresztszülőként,  Generosus Dominus, azaz Nemzetes Úrként jelölik az az 1680-as években. 

A családnév előnévvel együtt sztranyai Sztranyay alakban fia  1704-es jegyajándéki szerződésében szerepel, utalva a család eredeti lakhelyére .

 A két világháború között két Sztrányay unokatestvér, két különböző előnevet: „trencséni” és „egregi” használt. Ezeket az előneveket valószínűleg az eredeti okiratokból kölcsönözve használták.

 A XX. századtól a szlovákiai családok Stráňay ill.Stráňai, a magyarországi családok  Sztrányay ill. Sztrányai formában használják a nevüket. Esetenként a szocialista rendszer nem tűrte az "y"-os végződést. 
                                                                                                                                    
                                                                                                   KEZDŐLAPELEINK